TME „Edző”táborok – Nem volt „pótcselekvés”!
Talán nem, vagy nem így, nem ilyen intenzitással került volna sor ebben az évben a Tápiómente Táncegyüttes mátrafüredi, és az azt a művelődési központban követő „ráadás” táboraira, de azt bizton állítom, hogy ez a tíz nap semmiképpen nem „pótlék” volt.
Igen, sajnos, elmaradt idén néhány fellépés, fájó szívvel el kellett engednünk ebben a „beteges” esztendőben a Tápió-vidék legnagyobb múltú nemzetközi fesztiválját is, de a TME nem állt meg! A sajnálatosan felszabadult idő Vámos László művészeti vezetőnek talán most éppen nem is jött olyan rosszul, hiszen régi álmának, egy „Tápiómenti” táncképnek, koreográfiának, azaz a Nagykáta és a környékbeli települések identitását táncba, zenébe sűrítő majdani új előadásnak az átgondolt előkészítésére, tervezésére is lehetősége adódott így.
Vámos László és az együttessel szintén évek óta foglakozó Vámosné Pieskó Csilla, valamint a legkisebbeket oktató Matkovics Katalin személyében a legkiválóbb néptánc-művészek foglalkoznak nap mint nap a TME tagjaival, de ezzel együtt is szükség van alkalmanként arra, hogy más oktatók, koreográfusok módszereivel is megismerkedjenek a táncosaink.
Augusztus 17. és 19. között a felvidéki Borostyán Néptáncműhely két, fiatal koruk ellenére is tapasztalt, tehetséges táncosát, oktatóját, Répássy Ivettet és Kristóf Bálintot valamint a Duna Művészegyüttes tagját, Szabó Tamást hívta meg Nagykátára Vámos László.
Nekem is lehetőségem volt ezen a három napon, több órán át végig követni a próbákat, így őszintén tudom leírni, elmondani, hogy népművelőként és intézményvezetőként is lelkesítő, meghatóan szép élményekben lehetett részem! Rendkívül magasszínvonalú, átgondolt, tudatos, építkező munka folyt, amelynek láthatóan minden részletét előzetesen tervezte meg a vendégoktatókkal Vámos László és Vámosné Pieskó Csilla. A táncok, tréningek, elméleti képzések alapja az volt, hogy az oktatók már a táncosokkal való személyes találkozás előtt tisztában voltak a TME-s fiatalok tudásával, ismeretanyagával, fizikai állapotával. Ugyanakkor természetesen nem azzal a céllal érkeztek, hogy „ismételgessenek”! Nem arra voltak kíváncsiak, hogy mit tudnak a fiatalok, hanem azt mutatták meg nekik, hogy ha feszített tempóban, koncentráltan, a képességeik maximumával végeznek el egy-egy több órás próbafolyamatot, milyen, számukra is kevéssé hitt eredményekre lehetnek képesek.
Ivett, Bálint és Tamás úgy dolgoztatta meg a fiatalokat (néha még én is megsajnáltam a táncosainkat!), hogy a munka mégsem volt „fogcsikorgató”! Bár fizikailag is a maximumot hozták ki a fiatalokból, de maguk kétszer-háromszor többet táncoltak „elő”, így „csak” a felét, harmadát kellett a tanítványoknak teljesíteniük. Mind a három oktató nem csak „oktatott”, de példát is mutatott. Tették mindezt úgy, hogy a próba fegyelmezettségének, eredményességének és a tiszteletnek a megtartása mellett baráti, vidám hangulatot is ki tudtak maguk körül alakítani.
Ivett, Bálint és Tamás személyében hiteles, kiváló, karizmatikus művészeket ismertem meg én is. Egyértelműen láttam, tapasztaltam, hogy nagy hatással voltak a táncosainkra, hogy azok szakmai fejlődését segítették, s emberi jó példát is adtak. (Ivettel és Bálinttal volt módom hosszabban is beszélgetni az egyik próbanap utáni estén, éjszakán. Felkészültségük, energiájuk lenyűgözött, megnyerő, kedves fiatal egyéniségük meg is hatott. Beleszülettek a felvidéki néptáncmozgalomba, ahol az több, mint közösség, mint hagyományőrzés, az magyarság, megmaradás is. A Borostyán Néptáncműhely sokszor volt már a ’Kátai Tánctalálkozók vendége, legyenek majd újra, ha túl leszünk ezen a világjárványon!)
Köszönönöm Vámos László művészeti vezetőnek, hogy ezt az átgondolt, koncepciózus nyári felkészülési időszakot megtervezte, megszervezte!
Köszönöm Répássy Ivettnek, Kristóf Bálintnak, Szabó Tamásnak, hogy eljöttek Nagykátára!
És külön, nagyon köszönöm a TME fiatal táncosainak, hogy a nyárból ezeket a napokat a felkészülésre, a próbákra fordították! Le a kalappal a szorgalmuk, fegyelmezettségük előtt!
Az ilyen programok, folyamatok adják a lényegét egy vidéki művelődési központnak! Népművelőként, intézményvezetőként is ilyenkor érzem én is igazán jól magamat a házunkban! Amiben csak tudjuk, segíteni fogjuk a jövőben is Vámos László munkáját, úgy hogy remélhetőleg egyre több „edzőtábora” lesz a TME-nek a közeli és a távoli jövőben!
Tarnavölgyi László – népművelő-int.vez.